Egyre gyakrabban hallani és látni újkeletű kifejezéseket, melyek valamitől fogva nem éppen fülbemászóak a magyar ember számára. Nem áll szándékomban eldönteni, hogy ez a XXI. századi magyar nyelvújítási hullám mennyire tesz jót nyelvünknek.

Kedvtelésből egy listát állítok össze a számomra legrosszabbul hangzó szavakból.

Ezeket a szavakat az Akadémiai Kiadó által 86-ban megjelentetett A Magyar Nyelv Értelmező Szótárával hasonlítom össze. A régebbi kiadványt azért tartom relevánsnak, mert tudomásom szerint azóta nem volt nyelvújítás.


Lássuk a kedvenceimet:

fizikális: a mai köznyelvben inkább az ember testiségével kapcsolatos kifejezés, de a dolgok fizikai természetének, tulajdonságainak leírására is használják;

– az Értelmező Szótár szerint nincs ilyen alakú szó, helyette van a

„fizikai: mn -lag (rég írva: physicai is)”


– ide másolom a beszédes 3. bekezdés kezdetét:

„(vál) Olyan, ami a szellemivel ellentétben az ember testi állapotával kapcsolatos; anyagi, testi. ~ erő, erölködés, fájdalom gyengeség, jólét; ~ kényszer: testi erőszak alkalmazásában v. ezzel való fenyegetésben megnyilvánuló k. Valósággal ~ undort érzek (...)”